MSZP és Együtt-PM: a megállapodás tartalma
A két nagy ellenzéki tömb, az MSZP és az Együtt-PM szakpolitikai megállapodása értelemszerűen nem olyan részletes, mint az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért közötti. De a baloldali irány stimmel, és van azért sok fontos konkrétum is. Lássuk most az egészségügyet! (6.o., 20. pont)
1. A legfontosabb elv az ellátáshoz való hozzáférés területi és társadalmi egyenlőtlenségeinek felszámolása, erről szól a 20. pont első fele. Közvetve ezt szolgálja az egészségügyi "bérfelzárkóztatás" is. De ugyanilyen fontos ebből a szempontból a 12. pont, eszerint „fejlesztéspolitikai fordulatot hajtunk végre (…) presztízsberuházások helyett az uniós forrásokat elsősorban az oktatási, egészségügyi rendszerbe való befektetésre (…) fogjuk fordítani.” Egyre több a betöltetlen védőnői és háziorvosi praxis, és épp azokban az országrészekben, ahol a leginkább szükség volna a gyógyító-megelőző munkát végzőkre, mint Kelet-Magyarországon általában, és kiemelten Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az alapellátás megerősítése ezért sem halogatható, és erre (is) lehet EU-s forrásokat átcsoportosítani.
2. Az alapellátás más vonatkozásban is kulcsszerepet kap: a megállapodás kiemeli a betegségmegelőzés (prevenció) fontosságát: „az utólagos beavatkozásokról az emberek és az állam számára is kedvezőbb eredményt hozó megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt”. Ez talán unalmasan hangzik, de valódi paradigmaváltást jelent. Úgy értendő, hogy kiemelten támogatjuk a népegészségügyet, az országos szűrővizsgálatokat, és a háziorvosok egészségmegőrző tevékenységét (dohányzás, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgáshiányos életmód stb.), valamint – és itt ismét egy idézet következik a Bajnai Gordon és Mesterházy Attila kézjegyével ellátott dokumentumból – „prioritásként kezeljük a légszennyezés és a pollenkoncentráció csökkentését: a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a közösségi közlekedés előnyben részesítését, az allergén parlagfű elterjedésének megelőzését.” Így egyesül a társadalmi igazságosság és a (környezeti) fenntarthatóság elve – nem túlzás! – forradalmian új egészségpolitikává.
3. Szerepel a megállapodásban az „egybiztosítós rendszer fenntartása”, és hogy „megerősítjük a nemzeti kockázatközösséget”. Szerencsére alaptalan volt tehát az ezzel kapcsolatos aggodalom, illetve bizonytalanság. Természetesen, ahogyan korábban is írtam, ez egyáltalán nem a status quo fenntartását és a rendszer reformjának elmaradását jelenti, ellenkezőleg! Csak címszavakban: prevenció, ellátásszervezés, minőségbiztosítás, betegelégedettség, indikátorok, bérfejlesztés, munkakörülmények javítása és adminisztratív terhek csökkentése, betegjogok, nozokomiális fertőzések csökkentése, a krónikus ellátás és a házi ápolás fejlesztése, a TVK (teljesítményvolumen-korlát) óvatos és fokozatos oldása, a várólisták csökkentése, átláthatóság, a közösségi pszichiátria kiépítése stb.
…Állami betörők, az orvosok és szakdolgozók elvándorlása, az egyre nehezebben hozzáférhető egészségügyi ellátás, egyszóval az Orbán-Simicska rezsim – egészségügyet fokozottan sújtó – megszorító csomagjai helyett mi efféléket kínálunk.