Tegnapelőtt arról írtam, miért nem is annyira képtelenség, hogy a választások után a Fidesz akár a középiskolát (az érettségit) is fizetőssé tenné. Most a Facebookon közzétett „titkos Fidesz-program” 10+1 pontjáról írok, hogy melyiket mi támasztja alá, melyik mennyire valószínű.

A bevezető „nulladik” pont egy egymondatos helyzetértékelés. De vajon valóban ilyen rossz a helyzet?

0)      „Idén februárban történelmi rekordot döntött az államadósság, és 2 hónap alatt 6-hónapnyi államháztartási hiány keletkezett, ezért április 6. után, ha megnyerné a választásokat, Orbán…”

Igen, a gazdasági helyzet nagyon rossz. Sőt! Magyarország most tényleg sereghajtó lett a közép-európai régión belül is. Növekedés helyett recesszió, a hiány és az adósság pedig elszállt. Ilyenkor a Fidesz mindig megszorít, és a gyengéket üti. Szörnyű lesz a választások másnapján az ébredés!

…De lássuk a tényeket, és az azokból levonható valószínűségi következtetéseket! Pontról pontra végigmegyek a néhány napja a világhálón talált 10+1 ponton, hogy melyiknek a bekövetkezése mennyire reális:

1)      „ahogyan 2012-ben, úgy most is brutálisan megemelné az ÁFÁ-t, minden termék és szolgáltatás megdrágulna;”

--  A mostani Orbán-kormány ÁFA-emelésekor, 2012 végén, az költségvetés benyújtásakor 150 milliárdos plusz bevétellel számolt Matolcsy György. Tehát már 2%-os ÁFA-emelés is ennyit vesz ki az emberek pénztárcájából, miközben az emberek a boltokra haragszanak az áremelés miatt, a kormány helyett. Vagyis nagy bevételre lehet szert tenni (nem számítva a közvetett károkat: növekedés megtorpanása, életszínvonal esése stb.), viszonylag kis népszerűség-csökkenéssel; egy 30%-ra emelt ÁFA 200 milliárd feletti bevételt garantálna az Orbán-Simicska rezsimnek.

--  Az elhíresült Wiedermann-könyvben ez szerepel: „Ebből a szempontból tehát egyértelmű, hogy a személyi jövedelemadóhoz képest a forgalmi adó sokkal igazságosabb tehervállalást testesít meg.” Márpedig Wiedermann, Matolcsy György magyar hangja, Matolcsy pedig Orbán nagy vizionáriusa. Ha a könyvben fontosnak tartották, hogy megideologizálják az áfa-emelést, és azt hazudják, hogy az igazságos, akkor az jelezhet valamit.

--  A Fidesz-közeli Napi Gazdaság (más lapokkal együtt) a következő címmel jelentett meg cikket a napokban: „Emelkedik az áfa Európában”. Ezzel is megágyaznak az emelésnek, hiszen „ez a nemzetközi trend”.

VALÓSZÍNŰSÉG: 70%

2)      „ugyanúgy, ahogy a 2010-es ciklusban, brutális megszorítással sújtaná az oktatást és az egészségügyet, tömeges pedagógus-elbocsátást, nővér- és orvos-elvándorlást gerjesztve, valamint a szociális ágazatot, tovább fokozva az elszegényedést és a középosztály lecsúszását;”

• 2012-ben is az oktatás és az egészségügy volt a megszorítások két legnagyobb vesztese: „A kiigazítás egyik legnagyobb vesztese az oktatás. Az ágazat finanszírozása (csak 2012-ben!) reálértéken több mint 200 milliárd forinttal csökkent, amelyből szinte egyenlő arányban részesült az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás. Hasonlóan érzékenyen érintette a megszorítás az állami egészségügyet (…)”
• A „nem-megszorítások” első két évéről vont mérleget a ténytár, az eredmény, csak az Orbán-ciklus ciklus első felében kétezer-hatszázötvenhárom milliárd nyolcszázmillió forint, és ebből az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra erőn felül „teljesített”: ezeket ütötte a kormány a legjobban, beleértve ebbe pl. a tranzakciós illetéket is, ami szintén a kisemberek hátán csattant.
• Az Orbán-kormány „Követte és keményítette az addig is folytatott költségvetési megszorító politikát. Orbán Viktor azonban másoktól eltérően ott szorított, ahol az a legsúlyosabb károkat okozta, és ott volt bőkezű, ahol arra semmi szükség nem volt. Ezért is folytatódott az ország szétszakadása. Másutt megpróbálták igazságosabbá tenni az adózást, kihasználva a progresszív adó előnyeit. Mi a legrosszabb pillanatban követtük az egykulcsos adóval Európa keleti térfelét. 2011-től úgy 500 milliárdot adományozott a kormány a felső 10-20 százaléknak, és ennyivel terhelte meg az ország szegényebb felét, különösen a legvédtelenebbeket. Még Kelet-Európában is mi vagyunk szinte az egyetlenek, ahol a válság mélypontján csökkentették a munkanélküli-segélyt (9-ről 3 hónapra), ahol a közmunkásbérrel a minimumbér alá mentek, ahol a családi segélyt teljesen megszüntették, és az egyéni segélyeket a létminimum fele alá csökkentették, és ahol a legkisebb keresetűek, a közmunkások is, a legelső fillértől keresetük 35 százalékát adóban és járulékban az államnak adományozzák.” (Ferge Zsuzsa, itt)

VALÓSZÍNŰSÉG: 95%

3)      „2012-es tervét megvalósítva bevezetné az általános főiskolai, egyetemi tandíjat”

• Ezt – miután Orbán meghirdette az „önfenntartó felsőoktatás” programját -- 2012-ben gyakorlatilag már megtette, csak aztán a diáktüntetések hatására és a közelgő választásra való tekintettel, 2013 elején némileg és valószínűleg csak átmenetileg visszakozott.
• Egyetlen év alatt akarták harmadára (nem harmadával!) csökkenteni az ösztöndíjas helyeket, ami már nem lett volna messze a nullától.
• Önkényesen kiválogatott 16 szakon -- ezekre jelentkezik az érettségizők nagyjából fele! – jelenleg is az a rendszer, hogy a hallgatók mintegy 90%-a tandíjat fizet (amit költségtérítésnek neveznek), és csak kb. 10%-a számára van államilag finanszírozott képzés. Az Orbán-féle felsőoktatásnak a tandíj már most is kulcseleme.

VALÓSZÍNŰSÉG: 90%

4)      „ahogyan 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári megtakarításainkat elvették, úgy most esetleg zárolná a bankbetéteket (2012 elején ezt már eltervezték);”

• Lehet véletlen is, de mégis úgy tűnik, a Fidesz-közeli Magyar Nemzet már megkezdte a lakosság felkészítését, és egyben a felelősséghárítást is: „Az uniós politikusok már most arra célozgatnak, hogy a bankbetétek zárolása és kőkemény megadóztatása lehetséges megoldásnak tűnik az egész eurózóna számára”. Igaz, mi nem vagyunk eurozóna-tagok.
• Egyszer már elterjedt ez a hír, és akkor a kormány vehemensen tagadta, és – persze minden jogalap nélkül – retorziót is kilátásba helyezett azokkal szemben, akik ezt híresztelik.
• 2012 januárjában az MSZP „szerette volna összehívatni az Országgyűlés rendkívüli ülését, és a kezdeményezéshez az LMP is csatlakozott, a kormánytöbbség nem támogatta, hogy rendkívüli ülésen mondják ki: a törvény erejével garantálják a bankbetétek biztonságát.” A Fidesz tehát 2012 elején nem támogatta, hogy a Parlament kimondja: az állam garantálja a bankbetétek biztonságát.

VALÓSZÍNŰSÉG: 25%

5)      „az új Alaptörvény megszüntette a nyugdíjjogosultságot, ezért, „kompromisszumos megoldásként” megadóztatná a nyugdíjakat.”

• Már most is van nyugdíjadó egyeseknek, csak nem annak hívják. „A nyugdíjadó ötletét mondhatni épp a második Orbán-kormány karolta fel. Azt a célt tűzték ki, hogy Magyarországon öregségi nyugdíjkorhatár alatt (jelenleg 62 év) ne lehessen nyugdíjat kapni. 2011-ben a korhatár előtti nyugdíjat ezért korhatár előtti ellátásra nevezték át, hogy arra már lehessen adót kivetni, és alkotmányossági korlátokba se ütközzön. (…) Így jártak a rendvédelmi szervek dolgozói, a bányászok, a művészek (…). A rendvédelmi dolgozók tiltakoztak is a kormány intézkedései ellen ("bohócforradalom"), sikertelenül. 2012. január elseje óta ennek megfelelően több tízezer érintettnek ki kell fizetnie a 16 százalékos szja-t a korhatár előtti ellátás esetében – vagyis ők ennyivel kevesebbet kapnak kézhez. (…) A kabinet itt megállt. Vannak ugyanis még a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak. Ők olyan munkavállalók, akik olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek a szervezetet fokozottan igénybe veszi, illetve az egészségre különösen ártalmasak. (…) A korkedvezményes nyugdíjról a kormány úgy nyilatkozott, hogy annak rendezése már a következő ciklus feladata lehet.”
• A nyugellátás az új Alaptörvény alapján már nem alkotmányos jog: „a Fidesz tudatos koncepciója, hogy kihagyta az Alaptörvényből a társadalombiztosítást. Így elhárult az alkotmányos akadálya annak, hogy például lenyúlhassák a magán nyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonát. (…) De az új Alaptörvény alapján volt végrehajtható 400 ezer rokkant eddigi járandóságainak a megvonása, valamint az is, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntették a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját.”
• A munkaadói nyugdíjjárulék megszűnt (ebből lett – Selmeczi Gabriella szavaival – a nyugdíjadó!), a munkavállalói megmaradt. A nem öregségi nyugellátásokat már százezrektől elvették, így, ha nem is reális az öregségi nyugdíjak elvétele, az elképzelhető, hogy – persze Brüsszelre hivatkozva -- „kompromisszum”-os megoldásként majd megadóztatják a nyugdíjakat, vagy más módon csökkentik a vásárlóértéküket. Az új adót persze nem adónak fogják hívni, hanem mondjuk Nemzeti Nemzedéki Hozzájárulásnak.
• Kórozs Lajos, az MSZP elnökségi tagja keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: „Tiba István fideszes képviselő egy februári sajtótájékoztatón kijelentette, a Fidesz azt tervezi, hogy a jövőben csak annyi pénzt fordítanak nyugdíjkifizetésekre, amennyit nyugdíjjárulékból beszednek. "A kormány célja az, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjkassza a saját területének kiadásait fedezze" - idézte a fideszes politikusnak a haon.hu Hajdú-Bihar megyei hírportálon megjelent szavait.  Korózs Lajos szerint ebből az következik, hogy a Fidesz egy forinttal sem tervezi kipótolni a nyugdíjkasszát, és mivel a befizetett járulékokból már jövőre 43, két év múlva pedig 75 milliárd forinttal kevesebb folyik be, mint amennyit nyugdíjakra kellene kifizetni, a kormánypárt hatalmon maradva ennyivel csökkentené a nyugdíjakat vagy növelné a nyugdíjjárulékot. Hozzátette: elképzelhető, hogy a Fidesz elvenné az özvegyi nyugdíjat vagy az árvaellátást, illetve tovább csökkentené a rokkantaknak járó juttatásokat, hiszen erre a jogi lehetőséget már megteremtették.”

VALÓSZÍNŰSÉG: 60%

6)      „az Orbán-Putyin paktum alapján, a paksi hitel és önrész miatt duplájára emelné az áramárat;”

• Az önrész már idén is sokba fog kerülni: „Az építkezés költségeinek ötödét az első kapavágástól a magyar félnek kell állnia. Az eddig is tudott volt, hogy az oroszok a beruházás 80 százalékára adnak hitelt, 20 százaléknak pedig önrésznek kell lennie. Most azonban kiderült, hogy az önrészt kezdettől bele kell tenni.”
• Az Energiaklub részletesen kiszámolta, amennyire az információhoz való hozzáférést akadályozó Fidesz engedte, hogy mennyibe fog kerülni a Paks2-ben termelt áram – ha lesz. Nagyon sokba!
• A Corvinus Egyetemen működő Regionális Energetikai Kutatóközpont számításai szerint is nagyjából duplájára fog nőni az áramár.

VALÓSZÍNŰSÉG: 90%

7) „a trafikok mintájára, „nemzeti italboltokat” hozna létre a Fidesz-haveroknak;”

• Sajtóhírek szerint „Nemzeti italboltok jöhetnek a választások után, és az élelmiszerboltokban csak a sör és a bor maradhat – a piacon sokan erre számítanak, és kormányzati körökből is ezzel egybecsengő információk érkeznek, ami alapján az ötlet nem tűnik légből kapottnak.” Ezt persze kormányzati illetékesek cáfolták. Dehát a „nemzeti dohányboltokat” is eltitkoltak a kampányban. Az elképzelhető, hogy nem külön italboltok lesznek, hanem a trafikok termékköre bővül, de ez csak egy „alesete” az alaphírnek.
• Bajnai Gordon blogbejegyzése is foglalkozik ezzel a hírrel, és bemutatja, hogy ez a lépés tökéletesen illeszkedne a Fidesz államosítási lépéseinek sorába: „Orbán Viktor Magyarországán (…) így államosították a dohánytermékeket árusító trafikokat, élükre pedig – tisztelet a kivételnek – megbízható fideszeseket állítottak. (Szó szerint elosztották egymás között a dohányt.) Ha esélyt kapnak a folytatásra, állítólag sorra kerülhetnek a patikák és az italboltok is. Akkor négy év múlva már az államosítások 70. évfordulóját ünnepelheti a rezsim.”

VALÓSZÍNŰSÉG: 85%

8) „a maradék földeket is a Fidesz-haveroknak játszaná át, kisemmizve a helyi gazdákat;”

• A földrablást Ángyán József – volt fideszes képviselő és államtitkár – sokszáz oldalon dokumentálta, most csak két kiragadott idézet, két megyéből: Fejérben „A nyertesek rangsorát Felcsút vezeti, amelynek pályázói – Mészáros Lőrinc polgármester, családtagjai és cége, a Búzakalász 66 Kft. (1327 hektár)…”, Baranyában „A legnagyobb nyertes Prettl Jánosnak, a Baranya megyei közgyűlés Fidesz–KDNP által delegált tagjának a családja. Ő maga földbérleti pályázatot nem adott be, de közvetlen családtagjai valamennyi beadott pályázatukkal nyertek.”
• Természetesen itt is Simicska Lajos és baráti köre a fő kedvezményezett, a területalapú agrártámogatásokból pedig 2013-ban is a Mezort-, a Bonafarm- és a Forrás-csoport (azaz Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás érdekeltségei) taroltak a legtöbbet.

VALÓSZÍNŰSÉG: 99%

9)      a „Nemzeti Pedagógus Kar” mintájára bevezetné a kötelező kamarai tagságot minden foglalkozási ágban, és etikai kódexszel korlátozná a tagok szabad véleménynyilvánítását;

• A korporatista szemlélet közel áll a Fideszhez. Ez biztosítja az egyes társadalmi csoportok, foglalkozási csoportok fölötti közvetett, ám annál hatékonyabb ellenőrzést, szabadságjogaik közvetett, ám annál súlyosabb korlátozását.
• Ebben a ciklusban lett kötelező az az iparkamarai tagság, az agrárkamarai tagság, és lezajlott az agrárkamara orbánista köztestületté való átalakulása; továbbá ebben a ciklusban hozták létre a Nemzeti Pedagógus Kart, amely a korporatista modellkísérlet zászlóshajója, a fegyelmező állam mintaprojektje lesz. Amennyiben jól működik mint az ideológiai-hatalmi kontroll eszköze, akkor, ha nem is minden foglalkozási ágban, de várhatóan minél több hivatásnál bevezetik a kötelező kamarát/ „kart”, hivatásrendet.

VALÓSZÍNŰSÉG: 70%

10)   Pósán László fideszes képviselő 2011-es nyilatkozatának megfelelően újra bevezetné a sorkatonaságot.

• Pósán László, fideszes bizottsági alelnök „gondolkozott el” ezen nyilvánosan 2011 márciusában: „Pósán úgy értelmezi az alkotmánytervezetben szereplő honvédelmi kötelezettséget, hogy annak ellátásához "minimális kiképzést vagy valamit muszáj lenne visszahozni".
• Ezt a hírt azóta sokszor cáfolták, pedig a Fidesz 2004-ben is csak nagy-nehezen ment bele, hogy a sorkatonaság lehetősége kikerüljön az akkori alkotmányból, elsőre nem is szavazták meg, csak másodjára, a botrány hatására.
• Ez illeszkedne a Fidesz hazafiaskodó, rendpárti elképzeléseihez, és ahhoz, hogy szerintük amúgy is megregulázásra szorulnak a „romkocsmák mélyén merengő” fiatalok.
• A Fidesz tudatosan erősíti az erő kultuszát (élsport támogatása, mindennapos testnevelés, harcias, agresszív retorika), és minden bokorban összeesküvőket sejt, ezért is elképzelhető, hogy a hadsereg ilyen vagy olyan megerősítése szerepel a titkos programjában.
• Ennél a lépésnél valószínűleg a Jobbik is partnere lenne a Fidesz-KDNP-nek.

VALÓSZÍNŰSÉG: 30%

„+ 1 Ha pedig mindezt az EU nem hagyná, akkor Orbán kiléptetné az országot az Európai Unióból…”

Bár Orbán elhíresült 2002-es beszéde óta ez is benne van a pakliban, itt most még nem tartunk. Orbánék szívesen veszik az EU-tól érkező bőkezű támogatásokat, amikből a maffia-állam komoly hasznot húz, de ha netán az EU a sarkára állna, és tiltakozna akár a közösségi pénzének elpocsékolása, lenyúlása, akár a magyar demokrácia leépítése ellen, akkor a Fidesz megfontolhatja, hogy kilépteti az országot az Unióból – ennek ideológiai előkészítése már 4 éve zajlik, „szabadságharc” címen, heveny brüsszelezéssel.

VALÓSZÍNŰSÉG: 15%

Összességében tehát a 10+1 pontból 8 esetében 50%-ot meghaladja annak a valószínűsége, hogy legszörnyűbb rémálmaink is valóra válnak, amennyiben a Fidesz-KDNP marad hatalmon.

…Tessék választani!