Mínusz 8 ezer (Fidesz), mínusz 4 ezer (régi baloldal), plusz háromszáz (Jobbik). Ezek a tények, a többi: értelmezés.

Akkor értelmezzünk! A Jobbik győzött ma. A báránybőrbe bújt farkasok. Ez drámai fejlemény. Ami az egész politikai elit felelőssége, beleértve minket is.

De!... Először is ez nem magyar átok: az osztrák FPÖ-től a francia FN-ig Nyugaton is sokfelé menetel a szélsőjobb. (Nem, nem a szavazók szélsőjobboldaliak, hanem ezek a pártok!). Persze ez sovány vigasz.

De pánikra sincs (még) ok! Még épp időben érkezett a figyelmeztetés. Új baloldal kell, hogy gátat vessen a barna áradatnak. Ehhez a Fidesz hiteles alternatíváját kell felmutatnia. A régi baloldal, az MSZP-DK – egyébként rokonszenves – jelöltje erre nem volt képes.

S most lássuk a tényeket! Mert minden győzelem relatív. Ez különösen!

A Jobbik kivételével mindegyik pártnak/pártszövetségnek csökkent a szavazatszáma. A Jobbikénak is csak árnyalattal nőtt. Egy évvel ezelőtt a jelöltjük 10 ezer egyszáz szavazattal 23,5%-kot kapott; most 10 ezer négyszáz szavazattal 36%-ot – és a győzelmet. Ez az abszolút szavazatszám-csökkenés persze egyrészt természetes, hiszen egy időközin mindig alacsonyabb a részvétel. Másrészt megmutatja, hogy a Fidesz és a „régi baloldal” már egyáltalán nem, a Jobbik még (?) nem tud igazán mozgósítani.

Persze a győzelem, az győzelem.

Ezért új baloldalra van szükség. Olyanra, amely - az Alapjövedelem révén - megszünteti a nincstelenséget ÉS – a szélsőjobb táptalaját adó – létbizonytalanságot, megteremti a jóléti állam meg/újra építésének előfeltételeit. Olyanra, amely rendszerkritikus: nemcsak a korrupció, de a kizsákmányolás ellen is harcol. Olyanra, amelynek vannak álmai. Amely hisz az egyenlőségben. Van bátorsága. Van fiatalos lendülete. De van múltja is, rátalál a saját elfelejtett hagyományára.

A Jobbik tényleg erősödik, de (szerencsére) csak saját fellegváraiban képes a mozgósításra (a veszprémi időközin szavazóinak száma mintegy harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest); ez történt Tapolcán, de a környező falvakban is – ami azért tényleg intő jel. A tapolcai Jobbik túszul ejtett egy egész választókerületet. Csak ne ejtse túszul az egész országot!...

A Fidesz szavazóinak csaknem fele elpártolt tőle. És nem, nem a Jobbikhoz mentek át. Illetve nyilván voltak ilyenek is, de még egyszer a számok: a Fidesz bő 8 ezer szavazót veszített, míg a Jobbik csak 2-3 százat nyert. S az ország továbbra is, vélhetően még 3 évig, Orbán és tettestársai foglya.

Az MSZP-DK fémjelezte régi baloldal az Összefogás 2014-es eredményét is alulmúlta. Nem az a durva, hogy nem nyert, hanem hogy 4 ezer szavazatot veszített (százalékban ez csak 1%), és a saját (?) szavazóit sem tudta mozgósítani. Vagyis "saját" szavazói is egyre fogynak. Egy ilyen helyzetben, amikor a kormánypárt elsüllyed a korrupció mocsarában, az ellenzéknek minden időközit "kötelessége" megnyerni. Nem a fasisztáknak, hanem a demokratáknak.

Mondjuk nem lett volna rossz, ha hallgatnak ránk, és indítunk közösen egy hiteles, független baloldali-civil jelöltet, a választókörzet adottságaiból kiindulva.

Kiderült az is, ahogyan már Veszprémben is, hogy ha kiélezett verseny van 2 vagy 3 jelölt között a győzelemért, akkor az LMP egyáltalán nem rúg labdába; szavazóinak felét elvesztette, ezzel 3-ról 2%-ra esett vissza. Ráadásul a párt „egyik-kutya-másik-eb” funkcióját betölti a Jobbik.

A helyzet elkeserítő. De nem reménytelen. Kezdjük újra!