„A franciák magyar elnöke” hosszú utat tett meg az elmúlt hét évben. Nicolas Sarkozy tornádóként söpört végig a francia politikán. Aztán két éve csúfosan megbukott, minden idők leggyengébb szocialista elnökjelöltje győzte le. Tegnapelőtt pedig őrizetbe vették; elcsúszott a sok banánhéj egyikén. Összesen hét (!) ügyben akad dolga az igazságszolgáltatással.

2007-ben (persze: naivan) azt képzeltem, hogy utat fog mutatni Európának, s nekünk is, mert úgy tűnt, hogy jobboldali létére komolyan veszi: az éghajlatváltozás mindannyiunkat fenyeget, a légszennyezés öl, zöld fordulatra van szükség.

Így ajnároztam:

„Hulot úr örül. Kiáltványát minden jelentős francia - konzervatív, szocialista, liberális stb. - elnökjelölt aláírta a kampányban, az alattyáni (nagybocsai) Sárközy úrfi is. Nicolas Hulot - a népszerű francia tévés és még népszerűbb környezetvédelmi aktivista - Ökológiai szerződése új közpolitikákat hirdet (a mezőgazdaságtól a várospolitikáig), s ezt megalapozandó, radikális ideológiai váltást: a különböző gazdasági "tevékenységek rejtett költségeit valakinek végre meg kell fizetnie, máskülönben veszélybe sodródik a lakosság egészsége, maga a gazdaság, és a társadalmi stabilitás is. Meg kell szabni a természeti erőforrások (...), közjavak árát (...) adóval, a szabályozás révén vagy kvótákkal." (http://www.pacte-ecologique.org/). Ezt tehát Sarkozy is aláírta (bár fűzött hozzá megjegyzéseket). Sőt, mintha komolyan is gondolná! E program egyszerre radikálisan zöld és tökéletesen kapitalizmuskompatibilis. Az egész pofonegyszerű: ezentúl meg kellene végre fizetniük a gyártóknak, forgalmazóknak pl. az üdítőszállító kamion okozta egészségi károsodások, környezeti és útkárok egészét. Jó, legyünk realisták: a jelenleginél nagyobb részét. Ezt a legklasszikusabb gazdaságtan elveiből is le lehet vezetni: minden költséget fedeznie kell valakinek. Mostantól fogva a szennyező fizessen, ne pedig valaki más. Sarkozy konkrét ígéretet tett, hogy duplájára - a GDP 6 százalékára - emeli az ökoadókat. Így legalább csökkenhet a környezetet súlyosan terhelő tevékenységek jelenlegi versenyelőnye. És, mellesleg, javulhatnak a népegészségügyi mutatók! (…) Őszre nagyszabású konzultációt szerveznek (a kormány és a zöldszervezetek részvételével), aminek a - franciák számára sokat mondó - "Környezetvédelmi Grenelle" nevet adta Sarkozy, utalva a '68-as diáklázadást és sztrájkokat lezáró "Grenelle"-re, amikor is De Gaulle látványosan engedett a munkások és a szakszervezetek követeléseinek. Hulot úr örül: a kormány, úgy látszik, végre belátta: elérkezett a cselekvés ideje. (Kizöldül a tettek mezeje).”

Amúgy a fenti nagy nekibuzdulás mérlege (sok fájó kudarc dacára) enyhén pozitív: egyrészt jelentősen „zöldült” a francia lakásállomány, másrészt, ha kis mértékben is (10-ről 13%-ra), de nőtt a megújulók részaránya a francia energiatermelésben (észrevették, hogy fúj a szél!), végül: a kis széndioxid-kibocsátású újautók aránya jelentősen, 30%-ról 56%-ra emelkedett.

Mindez részben Sarkozy-nek köszönhető! ...És sajnos, úgy tűnik: Kadhafinak is.

(fotó: marianne.net)