Elvetemült ellenzéki létemre Szócska Miklóst mindig örömmel hallgatom a rádióban: érvelése meggyőző, szakmai. A tényekre, adatokra épülő orvoslás és egészségpolitika híve; ez zene füleimnek. Csak az a csúnya valóság, az ne kavarna be: a megszorítások, az orvosok és szakdolgozók elvándorlása, a hiányzó mentőautók, a kétsebességes egészségügy, a rémisztő halálozási adatok – és az a pótolhatatlan veszteség, amit a betegségmegelőzés, a prevenció háttérbe szorulása okoz!...

Az Együtt-PM Szövetség közpolitikai megállapodásában kiemelt szerepet kap a népegészségügy. És megvan rá a remény, hogy az Összefogás – választási győzelme esetén – szintén erre fog összpontosítani, ugyanis az Együtt-PM és az MSZP közötti közpolitikai megállapodásban is szerepel az alapellátás és a prevenció mint prioritás.

Hogy mi is az a népegészségügy, és miben különbözik a stadionépítéstől, arra a Párbeszéd Magyarországért rövid közpolitikai füzet formájában kereste a választ, amit pénteken mutattunk be (szerk.: Erőss Gábor), ahogy arról a sajtó és a szaksajtó is beszámolt.A szöveg elég sokszínű: vannak benne klasszikus szakpolitikai javaslatok, de van némi ismeretterjesztés is, hiszen az egészségmegőrzés, az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás bizony nem csak az állam dolga, az egyéné is!

De van dolguk a kormányoknak is bőven! „A népegészségügy a modern baloldali-zöld egészségpolitikák legfőbb beavatkozási területe. Lényege mindenekelőtt a prevenció, a betegség-megelőzés, valamint a „jól-lét” (nem a jólét helyett, hanem amellett).” A német zöldek is ezzel a címmel tartottak nagyszabású konferenciát: „A megelőzés mint a zöld egészségpolitika főiránya.“ Az életminőség javítását célzó egészségpolitika és a klasszikus zöld-témák között a környezet-egészségügy a kapocs. Pl.: „A nagyvárosok lakóit lassú fulladásos halálra ítéli a városi légszennyezés, és azon belül is a kisméretű szálló por (az ún. PM10).” (Lásd pl. itt, és itt.)

Ha pedig az alapellátásban nemcsak az államtitkár nyilatkozataiban kapna nagyobb szerepet a betegségmegelőzés, azzal mindenki jól járna! Mert a megelőzés jó: tovább maradunk egészségesek, tovább élünk, és: hosszú távon még olcsóbb is! Számos népbetegség esetén (pl. magas vérnyomás, COPD, cukorbetegség stb.) egy átlagos beteg ellátásának költségéből (mentő, kórházi kezelés, műtét, gyógyszerelés, ügyelet, táppénzes napok stb.) sok száz megelőző szűrés kitelne. Ezért kell bővíteni a diagnosztikai eszközparkot, ami lehetővé tenné például a CT-, MRI- várólisták radikális csökkentését. Ez is a megelőzést szolgálja, és végső soron a fekvőbeteg-ellátást tehermentesíti. És ez is életet ment. Menthetne. Néha már egy jól irányzott laborvizsgálat (vérkép) is elég. A betegségek korai felismerését szolgálják a szűrések (például a méhnyak-rák, és a végbél-, vastagbélrák szűrése).

Persze csak akkor, ha – túl a most is futó mintaprogramokon – mindenki élvezheti a szűrés, a korai betegség-felismerés előnyeit. Mert mint arra a bemutatón Komáromi Zoltán felhívta a figyelmet, ez ma messze nincs így! Vagyis a betegségmegelőzés együtt kell, hogy járjon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit csökkentő politikával.

(A kép forrása)

Az ún. nozokomiális, vagyis kórházi fertőzések témaköre talán még kevésbé ismert. Pedig a megelőzésnek a fekvőbeteg-ellátásban is van helye! Sőt! „Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de 5%-os gyakorisággal számolva évente körülbelül 90 ezer nosokomiális fertőzésről beszélhetünk Magyarországon, (ami) évente 342 ezer (!!!) többlet ápolási napot jelent.” A jelenség az intenzív betegellátó osztályokon, a betegek mintegy 30%-át érinti, és az ezzel összefüggő halálozás meghaladhatja a 40%-ot! Az ezzel kapcsolatos PM-es határozati javaslatot a Parlament persze napirendre sem vette, nem engedte az egészségügyi bizottság fideszes többsége, hogy a plenáris ülésre kerüljön… Pedig már pusztán a jó és hatékony kézmosás is életeket menthet (menthetne!) egy-egy kórházban!

És akkor, akit érdekelnek a részletek, és a be-becsúszó néhány jó tanács, az kattintson kettőt, de előbb csináljon húsz fekvőtámaszt, és egyen -- sütemény helyett -- egy almát!...