A magyar sajtó szinte egésze, beleértve az „ellenzéki” hírportálokat is „pluszpénz a kórházaknak” címmel tudósított a héten egy tervezett kormányzati intézkedésről. Aki a cikkeket is elolvassa, és tud a NER propagandaszövegeiben a sorok között olvasni, az egyből rájön, hogy – mint a régi szovjet viccben – nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

A hír ez: „A kormány még októberben 30-32 milliárd forint többlettámogatást oszthat szét a kórházak között, amivel hozzávetőleg harmadával csökkenti az egészségügyi intézmények jelenlegi tartozását…”

Fordítsuk magyarra!

1)      Nem a kórházak kapnak pénzt, hanem a beszállítók. Vegyes csapat: a csőd szélére sodródott gyógyászati segédeszközöket gyártó hazai KKV-től a kormány hivatalos ellenségének számító multikig terjed a sor. Ők kapnak most pénzt.

2)      A kórházak eddig is gyakran visszaéltek ennek a piacnak az aszimmetrikus jellegével, és megesett, hogy akár meg is zsarolták a beszállítókat: ha túl hangosan, túl türelmetlenül követelik a jussukat, a végén semmit sem kapnak. De ennek a fordítottjára is van példa: aki olyan terméket kínál, amit más nem, az előbb jut a pénzéhez. Ezek a vadkeleti viszonyok továbbra is fennmaradnak, a kormány csak tüneti gyógymódot alkalmaz, azt is csak homeopátiás dózisban.

3)      Ha 30 milliárdnyi adósságot talán ki is tudnak fizetni a kórházak, az összadósság a 100 milliárdot közelíti. Az államnak, állami kórházaknak hitelező hazai KKV-k egy része bizony így is csődbe fog menni. Mehetnek az orvosi műszerfejlesztők közmunkásnak, hogy meg ne látszódjon a foglalkoztatási statisztikán a felelőtlen egészségügy-finanszírozás munkahelyromboló hatása.

4)      Három éve folyamatos a pénzkivonás az egészségügyből, melynek csak egyik következménye, hogy a kórházak adósságállománya kezelhetetlen méreteket öltött. A kormány kifosztotta az egészségügyet, hogy a csókosoknak tolhasson át minél több pénzt (mondjuk kamu-stratégiákra) gáztározót vehessen, és stadiont építhessen Orbán Viktor szülőfalujába.

5)      Van pénz az egészségügyre, ha csak alamizsna is, de a Marcali kórház gyermekorvosi ügyeletére, vagy a Pető Intézetre nem jut. Ígéret szép szó, ha megszegik, úgy jó?

6)      Az egészségügyi ellátás zavarai nem szűnnek meg: így a kórházak egy része továbbra is nehezen vagy egyáltalán nem jut hozzá bizonyos gyógyszerekhez, hiszen a pénzinjekció egyszeri, és a tartozások többségét nem fedezi, így a betegek továbbra is szó szerint életveszélyben vannak.

7)      A kormány továbbra sem szán érdemi forrásokat arra, hogy az orvosok magas, és az egészségügyi szakdolgozók növekvő szintű elvándorlását megfékezze.

A fenti hír így folytatódik:

„…Cserháti Péter, a humántárca helyettes államtitkára másfél hete egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az eladósodott intézmények csak feltételekkel kaphatnak pluszpénzt. A szakállamtitkárság becslése szerint 30-40 olyan kórház van, ahol nem elég a számlák egyszeri rendezése, hanem komolyabb, akár strukturális beavatkozásra is szükség lesz a stabil gazdálkodás megteremtéséhez. Ezek között több nagy kórház is van, melynél szóba jöhet a gyógyítási paletta szűkítése is.”

Ezt is fordítsuk le magyarra!

8)      A kórházak államosításának következményeképpen mindennemű autonómiát elvesztettek a fekvőbeteg-ellátó intézményektől. De elvették azt a pluszfinanszírozást is, amit a megyei önkormányzatok mint intézményfenntartók biztosítottak számukra. Maradt állam bácsi, és az ő szuverén joga, hogy ad-e, s ha igen, mennyit.

9)      Feltételekkel kapnak pénzt a kórházak, ami azt jelenti, hogy ők is betagozódnak a nemzeti együttműködés hűbéri rendszerébe. Mint rektortársaik, a kórházigazgatók is egyenként járulnak az államtitkár színe elé, és kapnak is egy kis alamizsnát, ha rendben van a pedigréjük. Normatív kritériumok érvényesítéséről (pl. a kórházi fertőzések számának, a műtét utáni halandóságnak, a várólistáknak, a közbeszerzések árának vagy a betegpanaszok számának csökkentése stb.), nos: ezekről nem szól a fáma. Vagyis szó sincs az egészségügyi ellátás minőségének javításáról.

10)  Viszont újrakezdődik a kapacitásszűkítés (a Fidesz úgy mondaná: kórházrombolás), az EMMI a részleges adósságrendezésért cserében önkényesen, de legalábbis nyilvános és átlátható kritériumrendszer nélkül fog osztályokat bezáratni, kórházi részlegeket felszámolni. Egy olyan országban, ahol a teljesítményvolumen-korlátnak és a megszorításoknak hála a kórházi várólisták amúgy is egyre nőnek…

(a kép forrása)

A kórházak államosításával az új, narancsos pártállam az egészségügyi ellátás zavaraiért viselt teljes és egyetemleges felelősséget is átvállalta. Most omlik a fejükre az eddig rogyadozó, aládúcolt műtő.

…És akkor konklúzió helyett álljon itt az e hétvégi Fidesz-kongresszuson elmondott Orbán-hazugság valóság-közeli cáfolata. Ugyanis két, multival kötött stratégiai megállapodás  között Orbán mindig azt hazudja, hogy a magyarok érdekében, a multik ellen harcol. Pedig a valóság ez: „A megkérdezettek szerint az adósság azzal együtt nagyon romboló hatású, hogy óriási az árverseny. A multik nyilván jobban bírják ezt, de a hazai vállalatok már padlóra kerültek.”

Mindenki vigyázzon az egészségére!