Az első 21 évvel ezelőtt történt. Az akkori francia liberális párt, az UDF ifjúsági szervezetének delegációját kalauzoltam körbe Budapesten, alkalmi tolmácsként, idegenvezetőként.

A Liberális Internacionálénak két magyar tagszervezete volt abban az időben, az SzDSz és a Fidesz. Amikor a franciákkal a Parlamentben jártunk, kérték, keressük meg a Fidesz-irodát… S akkor egyszer csak megláttam Orbán Viktort, a Liberális Internacionálé alelnökét, amint épp beszállt a parlamenti liftbe… Hozzáléptem, bemutatkoztam, elmondtam mi járatban vagyunk – és ő készségesen útba igazított minket: hol találjuk a frakcióirodát.

A parlament szakértői páholyából az elmúlt években is láttam néhányszor, de az más. Ha akartam volna, akkor se tudtam volna szóba elegyedni vele.

Ma viszont lett volna rá alkalmam.

Az MTA dísztermében tartott ma előadást Roger Scruton neves angol konzervatív filozófus. Beszélt az áldozatvállalásról, a nemzetről, a kereszténységről. Legfőbb tézise: a nemzet a leginkább alkalmas arra, hogy az „odatartozás” érzésének tápot, az áldozatvállalásnak értelmet adjon; a nemzet a „mi” névmás legtermészetesebb kerete. Eddig rendben.

Prezentációja alatt azonban kivetítette a „kozmopolita osztály” fogalmát, bár akkor még nem fejtette ki; később említette csak a „Soros-birodalmat” (sic!) … De még előtte eldurrantotta a Fidesz legkedvesebb propaganda-petárdáját, miszerint a Felvilágosodás elfajzott brüsszeli ivadékai (meg nyilván a német kereszténydemokraták is…) azért bántják a magyart, mert az új Alaptörvény szövegébe bekerült az ország keresztény gyökereire való utalás. Ez ma a farizeus Fidesz-rezsim hivatalos ideológiája.

Az előadás kezdetekor be is jött Orbán Viktor. Látható kíséret nélkül, szerényen az utolsó előtti sorba hátrasurranva. Végigülte. Mintha figyelt is volna. Néhány méterrel mögöttem.

A mai Orbán fényévekre van attól, aki akkor útba igazított: hisz’ ma Magyarországon a szabadságjogokat lábbal tiporják, a szegregációt törvénybe iktatják, a magántulajdont lenyúlják, a szólásszabadságot korlátozzák, békés tüntetőket – politikusokat és aktivistákat egyaránt – két év börtönnel fenyegetnek…

Mikor az előadás végén felálltak az emberek, Orbán ülve maradt. És nem is ment oda hozzá senki. Talán észre sem vették; vagy inkább nem tudták értelmezni a helyzetet. Netán féltek odamenni?! Pedig tele volt a terem Fidesz-közeli akadémikusokkal, fideszes kormánytagokkal, fideszes EP-képviselőkkel… A miniszterelnök pedig csak ült. Egyedül. És nézett. Némán.

…A despoták magányossága. Ahogy más filozófusok megállapították: az erkölcstelenség szükségszerűen elszigeteltséghez vezet. (Introduction to the Science of Ethics, 293.o.)

Mit mondtam volna neki? Hogy tönkreteszik az országot? Szerintem tudja. Hogy ne 21 évvel ezelőtti önmaga ellen harcoljon? Hiába tettem volna: egyfelől az önfelmentés, önigazolás, másfelől az öngyűlölet lelki mechanizmusai úgyis megakadályozzák az ilyen embereket, hogy „rálássanak” saját magukra.

...Inkább tessék választani!

(a kép forrása)