Vasárnapig Magyarország a politikai hisztéria foglya volt. Egymásra egyre jobban hasonlító pártok (az egyik programja az volt, hogy ezek menjenek el, a másik egyetlen üzenete az, hogy mi lesz akkor, ha ezek jönnek) tartalmatlan küzdelmének színtere. Eközben a valódi politikával senki nem foglalkozott, úgy éreztük, hogy valójában nincs beleszólásunk, mit művelnek ezek odafenn, és ha újak jönnek, azok is ugyanolyanok lesznek. Nem hittek a magyarok a szabadságban és a nagy pártok mindent el is követtek azért, hogy ne higgyenek benne.

Ennek azonban vége (...) Ha most eláruljuk az ígéretünket (...) akkor itt újra nem nő fű utánunk hosszú-hosszú ideig. Akkor a két pártnak egyetlen alternatívája marad porondon: a Jobbik. Valójában nem az a politikai felelőtlenség, ha nem lépünk vissza: az volna politikai felelősség, ha bármilyen alkut kötnénk akár az MSZP-vel, akár a Fidesszel.

(...)

A Fideszre egyébként valóban nem jó rábízni a kétharmadot. Semmi okunk nincs rá, hogy bízzunk bennük. De erre semmi okot nem adott az MSZP sem. Azért kövessen el az LMP politikai öngyilkosságot, hogy a Fidesz helyett a Fidesz és az MSZP „megegyezéskényszerére” bízza a „demokráciát”? Miért nem volt ilyen elkötelezett a demokratikus kontroll iránt az MSZP egy héttel ezelőtt, amikor az LMP rágalmazásával és az „elveszett szavazat”-tal kampányolt? Ha ezek a szavazatok tényleg „elvesztek” volna, most végképp nemigen volna mit számolni. Miért megbízhatóbb a Fidesznél egy olyan párt, amelyik csak akkor védi a demokráciát, ha érdeke úgy kívánja? Amelyik bármikor kampányeszközzé alacsonyítja? De gondolhatunk az ORTT-ügyre vagy a frekvenciapályázatra is. Miért lenne megnyugtatóbb valamelyest az ő kezükben is tudni a demokráciát? Mi arra a garancia, hogy nem a túlhatalom megakadályozása ellenében, hanem az MSZP maradék mutyipozícióinak védelmében számolnánk fel magunkat?

Az MSZP bukása mutatja a legvilágosabban, hogy nincs az a sakkjáték a választókörzetekkel, ami megmenthetne a bukástól egy korruptnak bizonyuló és rosszul kormányzó pártot. A Fidesz, ha olyan arrogáns lesz, és olyan klientúrát épít ki mint legutóbbi kormányzásuk idején, négy év múlva megbukik. (...) Úgyhogy mindenki őrizze meg a higgadtságát, a humorérzékét és a felelősségérzetét. Mi is ezt tesszük. Nem lépünk vissza."