mozi

Amikor még nem voltam "politikus" (az idézőjel indokolt), de még csak oktatáskutató sem, akkor, az idők kezdetén: filmszociológiával foglalkoztam. Ez azért érdekes, mert régen nagyon sokat jártam moziba (ezzel nem vagyok egyedül, ugye, kedves olvasó?), de az utóbbi években már ritkábban (ebben fontos fordulópont 2006 június: a kisfiunk születése), a kampány kezdete óta pedig talán csak egyszer sikerült eljutni. Ma láttuk a Bibliotheque Pascal-t, ami egy új magyar film, az általam régóta kedvelt Hajdu Szabolcs filmje. Nyert már pár díjat. Tömve is volt a terem; bár nem multiplex. A cím csalóka: a történet nem poros könyvek között, s nem is Franciaországban, hanem nagyrészt Romániában (pontosabban Erdélyben) játszódik, kisebbrészt a bécsújhelyi vasútállomás peronján, s a vége: Angliában. Nem mesélem el, és nem is írok róla bírálatot, ezt megtették sokan (találomra egy, a dicsérő filmkritikákból: magazin.apertura.hu/uncategorized/bibliotheque-pascal/777)

Először nem tetszett a k-európai örömlány toposza. Sokszor láttuk már ezt a filmvásznon: nyomorban születtek, testük árucikk, osztályrészük a szenvedés, a megaláztatás. De végül ez a közhely is meg van csavarva. S hogy mi csavargatja a közhelyeket a filmben? Épp erről akarok írni: a képzelet. A film óda a fantáziához. Nem pusztán arról van szó (ami szintén megszokott a modern filmben), hogy fikció és valóság keveredik (bár ezt is ügyesen csinálja Hajdu -- de nem ügyesebben mint a dán filmek átlaga), nem! Itt maga a fantázia a téma. A képzelet szárnyán repül a hősnő, a képzelet szabadítja ki (egy ici-picit eszünkbe juthat Jarmusch legutóbbi filmje, csak ott nem ki, hanem be vezetett az út a bunkerbe), az álmok is -- szó szerint -- valóra válnak. De ez mind semmi! A vizuális fantázia a film egészét uralja (itt jöhetne a "tobzódik" ige, de nem találok hozzáillő főnevet): a rendező mindig meglep, hol egy homokba bújt bandita ugrik elő, hol műanyag halacskák úsznak át a képen, hol vásári mutatványosok kápráztatnak el, hol meg a szadizmus-szatíra bilincsel le. Ébren álmodunk.