Szovjetrendszer Pakstól az egyetemig

Azoknak van igazuk, akik szerint az Orbán-rendszernek vannak ugyan előzményei, de mégis új, sajátos történeti alakzat. Ám azok sem tévednek, akiket a rendszer számos vonása az államszocializmusra emlékeztet. Az új szovjet atomerőmű, a burjánzó állami monopóliumok és az állami agymosás mellett az egyetemekre vezető út eltorlaszolása is ide tartozik.

A mai napon az Országgyűlés Oktatási Bizottsága tárgyalta Karácsony Gergely novemberben (!) benyújtott határozati javaslatát, amely arra irányult, hogy ne térjünk vissza a Kádár-korból ismert elitoktatáshoz, amikor Magyarországon mesterségesen szűkítették a felsőoktatáshoz való hozzáférést, és a pártállam ellenőrizte azt.

Ugyanez Fidesz-változatban: fakivágós állami elitegyetem egyfelől, szűkített keretszámok, 16 diszkriminált szak, tandíj másfelől. Úgy látszik, a Fidesz ragaszkodik ehhez, hiába érveltünk…

A felsőoktatás szétverésének drámai folyamata, mely az Orbán-kormány regnálásával szinte egy időben kezdődött, a 2012 végén kibontakozott diákmegmozdulások hatására átmenetileg megtorpant.

De kormányzati illetékesek nyíltan bejelentették, hogy céljuk a bejutás megnehezítése, éspedig a minimum ponthatár egyszeri, drasztikus megemelésével. Az emelés hivatkozási alapja a „min őség”. A minőségre való hivatkozás azonban hamis, hiszen azt hosszú távú intézkedésekkel, a közoktatás működési zavarainak orvoslásával, valamint a felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek kiépítésével, a megszorítások leállításával, a diákok — röghöz kötés és perspektívátlanság okozta -- külföldre menekülésének megállításával, nem pedig a ivóiskolák, egyetemek kivéreztetésével, leépítésével, a bejutás megnehezítésével lehet elérni.

Az EU által is célként kitűzött 40%-os diplomás-arány elérése nemzeti érdek . Az országnak nem kevesebb, hanem több diplomásra van szüksége . A diplomások körében — minden ezzel ellentétes közhiedelem dacára — jóval alacsonyabb a munkanélküliség; a diplomások több adót fizetnek; a diplomások nagyobb hozzáadott értéket termel ő munkakörökben dolgoznak. Ráadásul az emelés épp azokat a szakokat érintené a legnagyobb arányában, amelyek egyébként a Kormány által előnyben részesített szakok: a természet- és műszaki tudományokat .

Erre a Határozati Javaslatra a Kormány és HÖOK november 13-i megállapodása, valamint Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) vezetőjének a Magyar Hírlapnak részére adott szeptemberi interjúja miatt van szükség . Balog Zoltán eszerint fontolgatja, hogy 2014-re egyből „megugorják” a 300-as szintet; és ezt azóta sem cáfolta egyetlen kormányzati illetékes sem .

A Kormánynak a HÖOK-kal kötött november 13-i megállapodásában nem rögzítették az általános ponthatárt, csak azt, hogy a Kormány által tavaly önkényesen, mindenfajta szakmai indokot mellőzve kiválasztott, az állami finanszírozású helyek nagy többségétől megfosztott 16 szak 2014-ben is hasonló diszkriminációt fog elszenvedni.

Az általános ponthatár 2014-es emelése, különösen egyszeri drasztikus emelése, amellett hogy szakmailag indokolatlan, fájóan igazságtalan is, hiszen ez épp azokat a diákokat rekesztené ki a felsőoktatásból, akiknek nem adatott meg az a szülői, iskolai háttér, amellyel a „magasabb lécet” is könnyedén átugorják Személyes és szakmai meggyőződésem, hogy számukra is esélyt kell teremteni

a továbbtanulásra. Kiterjedt egyetemi felkészítő- és ösztöndíj-programokat szükséges kialakítani a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatáshoz való hozzáférésének radikális javítása érdekében. Bűn volna egyik évről a másikra rájuk csapni az egyetemek kapuját, a hozzáférés segítése helyett a hozzáférést akadályozni. Ha nem 300-ra, csak a korábban bejelentett 260-ra emelkedne a ponthatár, szakértői számítások szerint már az is mintegy másfélezer fiatal továbbtanulását akadályozná meg, a 300 pont pedig egyenesen katasztrofális következményekkel járna.”

TUNTETES-HAHA-20130211-024.jpg(a kép forrása)

Maga a Határozati javaslat arra irányult, hogy szűnjön meg a 16 szak teljesen önkényes diszkriminációja, és hogy ne csökkenjen az államilag támogatott (tehát tandíjmentes) férőhelyek száma.

A fideszes többség szerint azonban tárgyalni is kár a javaslatot. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szerint egyrészt a 16 szak elkülönített kezelése indokolt (mert úgyis sokan (!) jelentkeznek közgazdásznak, jogásznak, és mert az andragógia /a.m. felnőttoktatás!/ fölösleges...), másrészt a felsőoktatás minőségének javítását célozza a hozzáférés általános szűkítése, amit a ponthatár emelésével érnek el. A bizottsági vitában szót kaptam mint Karácsony Gergely szakértője, és röviden érveltem a javaslat mellett, melyet az ellenzéki képviselők és Ángyán József is támogatott; a Fidesz viszont arra szavazott, hogy a javaslat ne is kerülhessen a plenáris ülés elé.

Az április 6-i népszavazás Paks mellett arról is fog szólni, hogy elveheti-e a Fidesz a társadalmi felemelkedés esélyét a magyar fiataloktól!