„Ákos vagyok, 16 éves, munkanélküli”. Avagy: vitázik a számokkal, saját magával és velem is a Fidesz

Munkanélküliség- és közmunka-alapú társadalmat épít a Fidesz. Szándékosan pöckölik ki a közoktatásból a diákok egy részét, és ezt immár maguk is elismerik. Csak egy kérdés maradt: elszólták magukat, vagy tényleg büszkék rá?

Történt ugyanis, hogy sajtótájékoztatót tartottam(az Együtt-PM szakpolitikusaként) a szakképzés válságáról: hogy az alapítványi fenntartású szakiskolákban dolgozó mentorok, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek bérét a jelen állás szerint nem is finanszírozzák. És hogy egyetlen alapítványi szakképző intézménnyel, szakközépiskolával sem kötötték meg sem a közoktatási megállapodást, sem a szakképzési megállapodást, köznevelési szerződést (ráadásul a vizsgarendelet sem jelent meg, a komplex vizsgáról semmit nem tudnak az érintettek stb.) Néhány héttel a tanévkezdet előtt 360 intézmény sorsa bizonytalan. De nemcsak az alapítványi intézményekről van szó, sőt: nem is csak a szakképzésről, hanem Orbán fenyegető fantazmagóriájáról, a munkaalapú (magyar fordításban: munkanélküliség- és közmunka-alapú) társadalomról. Ennek szimbóluma és eszköze a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár. ...Már szinte szégyellem, annyian írták le, de mégis megteszem újra: minél alacsonyabb valakinek a végzettsége, annál nehezebben talál munkát, ezért az államnak is az volna az érdeke, hogy minél többen szerezzenek minél magasabb végzettséget (s váljanak adófizető polgárrá).

A sajtótájékoztatómon elhangzottakat a Fidesz határozottan utasította vissza, mondván: Bajnai a hibás (ki más?), továbbá „mindössze néhány százzal több olyan fiatal van, aki úgy döntött, már 16 éves kora után dolgozni, és nem továbbtanulni szeretne a tankötelezettségi korhatár csökkentésének hatására.” A többit, amit mondtam, már meg sem próbálták cáfolni.

Namármost: a „néhány száz”, amit a Fidesz is elismer, az, tekintettel arra, hogy a statisztikák alulmérik a munkanélküliséget, és hogy az egész intézkedés felmenő rendszerben lép életbe (így ma még épp csak hogy „súrolja” egy korosztály „szélét”), pár éves időtávlatban bizony több tízezer fiatalt jelent. Már a 2 éve nyilvánosságra került titkos kormányzati hatástanulmány is több tízezer fővel számolt: a szakképzésből középtávon a tanulók közel felének kimaradását prognosztizálták! Ezt ismerték most el, akarva-akaratlanul. Immár tényadatok is vannak arról, ami akkor még csak előrejelzés volt. De vajon miért vitázik saját magával is a Fidesz? (Csak a pedagógusokat számolva, és csak a tankötelezettségi korhatár változása miatt 4904 elbocsátást jeleztek előre!).

Egyébként már februárban kiderült, hogy a fiatalok körében nő a munkanélküliek aránya. S hogy nem lett még rosszabb a helyzet, az kizárólag a közfoglalkoztatásnak köszönhető: így teremt az állam közpénzen olyan munkát, amely rosszul fizet, kiszolgáltatottságban tartja a közmunkásokat, és esélyt sem ad a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésükre. Ráadásul a 331/2012-es kormányrendelet az alacsony iskolai végzettségre épülő szakmákat nem is tartalmazza, ezek a diákok így egyáltalán nem szerezhetnek szakképzettséget. Hiába indít a kormány különböző (koncepciójában egyébként helyes) programokat (Első munkahely garancia program, fiatal vállalkozásokat támogató pályázat), ezektől a helyzet javulása nem várható. Mert (pár autógyárat leszámítva) pang a gazdaság. Egy szakképzetlen munkaerőre és stadionépítésre alapozott gazdaságnak szükségszerűen ez a sorsa. Minden sikeres ország a tudásba fektet be. Csak Orbán nem akar sikeres országot.

munkanelkuli (640x332).jpg

(a kép forrása)

De ha egyszer nem akarnak tanulni!” – Hangzik az össznépi sóhaj, amit meghall a populista Fidesz. …Hát talán kedvet kéne csinálni nekik a tanuláshoz! Például azzal, hogy szakmunkásként már számíthatnak rá, hogy lesz munkahelyük. Például azzal, hogy a képzés során nem az oligarcha-haveroknak biztosítják a szakmunkás-tanulókat afféle rabszolgaként, hanem sokoldalú gyakorlati képzést, modern pedagógiai módszerekkel tanított közismereti tárgyakat és készségfejlesztést ügyesen elegyítő szakiskolákkal marasztaljuk őket a közoktatásban. Vagy például azzal, hogy nem az alacsony jövedelműek terhére csökkentik a magas jövedelműek adóját.

De ha egyszer nem lehet bírni velük!...” – sóhajt a nép és némely pedagógus is. De akkor vajon miért épp a gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek bérének fedezete nem biztosított most, pár héttel a tanévkezdet előtt? Akkor miért nem adnak normatív támogatást a tanodáknak, és miért nem alakítják át úgy az egész közoktatást, hogy teret adjanak a személyre szabott fejlesztőpedagógiának, a kompetenciaalapú oktatásnak – ami a lemorzsolódásnak és a beilleszkedési-, magatartási zavaroknak egyaránt a legjobb ellenszere?

Amikor a tankötelezettségi korhatár leszállításáról döntött az Orbán-Simicska-Parragh rezsim, már sejteni lehetett, hogy ezzel diákok tízezreit kárhoztatja örök munkanélküliségre, és pedagógusok ezreinek számolja fel a munkahelyét. E jóslatok most teljesednek be. Csak „hab a tortán”, hogy az alapítványi szakképző- és szakközépiskolákat duplán sújtja a Fidesz-önkény. Az illetékes minisztereket, Balog Zoltánt és a szakképzést felügyelő Varga Mihályt mindezért személyes felelősség terheli. …De: fejétől bűzlik a hal!