Az I. kerületi önkormányzat csütörtöki ülésén dönt arról, hogy a II. Világháború idején több ezer üldözött magyar zsidót megmentő Carl Lutz, néhai svájci alkonzulnak emléktáblát állít.

Derék! Bár a kezdeményező és a költségek viselője nem az önkormányzat; de nem ez a lényeg.

A „zsidó” szót ugyanis kicenzúrázzák a Nagy Gábor Tamás képviselő-polgármester aláírásával benyújtott előterjesztésben. Az emléktáblán nem szerepelhet. Helyette annyi csak: „üldözött".

Szerintem a "magyar zsidó" kifejezés volna a legmegfelelőbb. Esetleg az "üldözött magyar zsidó".

Minderre egy fölháborodott I. kerületi LMP-s bizottsági tag, Mathauser András hívta fel a figyelmet.

A Lomnici-ügy óta tudjuk, hogy a Fidesznél a cenzúra napi gyakorlat: aki nincs velünk, az nem is létezik. Úgy látszik, a szóírtás is a Fidesz eszköztárába tartozik.

Persze nemcsak a szóirtásnak, a cenzúrának, a sima tabusításnak is van hagyománya Magyarországon: a Kádár-korszak eufemizmusokba, elhallgatásba és elfojtásba menekülő szó(nem)használata, a Holokauszt titkosítása. Ennek folytatója a Fidesz.

Egyébként sem kenyere az őszinteség az I. kerületet vezető Fidesznek, a kerület országos utolsó az átláthatósági rangsorban (lásd: 8. o.). Kemény versenyben sikerült alulmúlniuk mindenki mást, beleértve a többi Fidesz-vezette önkormányzatot.

…Az LMP helyi képviselője, Váradiné Naszályi Márta a csütörtöki testületi ülésen módosító indítványt tervez beadni. Követelve a cenzúra eltörlését, amit -- a történelem furcsa fintoraként -- éppen a Várnegyedben állít vissza a Fidesz. Nem engedünk a 48-ból!