Hétvégén Szarvason volt az újabb LMP-kongresszus. Nem az én műfajom ez az állandó kongresszusozás, de az jó bennük (és ezért is vannak ilyen gyakran), hogy ebben a pártban minden fontos döntést a küldöttek hoznak meg, nem egy szűk testület, s nem is egyetlen személy.

hvg.hu/itthon/20100807_lmp_fokozott_erdeklodes

Szombaton üléseztünk, este buliztunk. (Ki-ki vérmérséklete szerint, én még a Kezdet fiai koncertre is eljutottam, nem ismertem őket eddig, de iszonyú jó a szövegük!).

Vasárnap kopogtatócédulákat gyűjtöttünk az időközi választásra (Domokos László www.stop.hu/articles/article.php helyére választanak ott új képviselőt).

Hasonló élményeket szereztem, mint tavasszal Pesterzsébeten: sokan már odaadták másnak (a FIDESZ túlgyűjt, az MSZP ehhez már túl gyenge...), sokan ilyenkor a Kőrös-parton pihennek (persze ez a legjobb választás!), olyanok is voltak, akik még mindig nem sokat hallottak rólunk, de aki otthon volt, és nem adta még le, az általában érdeklődve, sőt: gyakran szeretettel beszélt az LMP-ről!

A helyi jelöltünknek, Fonád Zoltánnak külön öröm volt gyűjteni: szeretik őt mint tanárt (testnevelés-földrajz szakos a helyi szlovák általános iskolában), ezt a református nagymamáktól a -- ha szabad így mondani -- tót és cigány gyerekekig, fiatalokig mindenki egyöntetűen mondta, akit, vagy akinek a hozzátartozóját tanította! ..."A Zoli bácsinak szívesen adjuk!" :)